Egy kis kengyeli történelem II.

Harkányi Béla

Koppely Fülöp kisebbik fia – Károly – 1832. július 6-án született. Iskoláit a budai kegyesrendiek convictusában végezte, majd a pesti egyetemen bölcsészetet hallgatott.

1848-49-ben nemzetőr volt, ezután a hohenheimi gazdászati intézet látogatása céljából (?) külföldre távozott.

Innen hazatérve, atyja birtokain gazdálkodott, majd azok vezetését vette át és a gazdászattal kapcsolatos egyleti ügyekkel és közgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Ezekből, valamint angliai és németországi nemzet-, illetve mezőgazdasági utazásaiból merített tapasztalatairól a napi sajtó útján számolt be.

1861-ben nőül vette monostori Vörös István caus. reg. director lányát, Emíliát.

1867 után az ország közéletében többirányú tevékenységet folytatva vett részt. Zemplén megye tiszteletbeli aljegyzője volt, 1869-ben országgyűlési képviselővé választották a Deák-, később az Egyesült kormánypárt tagjaként.

Az 1878. évi Párizsi Világkiállításon folytatott tevékenységeiért, ahol többek között zsűri tag volt, Francia Becsületrendben részesült. Itt kiállított lovaiért dicsérő oklevelet kapott.

Ez idő tájt költözött pusztakengyeli birtokára, ahol rögtön a Szolnok megyei gazdasági egylet elnökévé választották, melyet újjászervezett. Jelenléte és munkássága hathatósan lendítette a környék gazdasági életét. 1884–87-ig, mint az Ung megyei nagybereznai kerület, 1890–91-ig, mint Újvidék város országgyűlési képviselője, a Szabadelvű Párt tagja volt.

1895-ben – testvérével együtt – régi, Taktaharkányi előnevüket megerősítve, bárói rangot kaptak I. Ferenc Józseftől, és a főrendi ház örökös tagjai lettek.

Báró Harkányi Károly 1901-ben hunyt el, emléktáblájának felirata ma is olvasható a Kerepesi temető (Fiumei úti) 28-as parcellájában, többek között Jászai Mari, Barabás Miklós és Antall József síremlékei mellett.

A család nevét, ezen az ágon, két fiú vitte tovább. Az idősebbik – Andor – 1862. február 15-én született Budapesten. Tanulmányait a fővárosban, a kegyesrendiek főgimnáziumában, a hallei egyetemen és a magyaróvári gazdasági akadémián végezte.

1884-ben, iskolái befejezése után, huszárönkéntes volt, majd szolgálaton kívüli huszárhadnagy. Az úrlovasok szövetkezetének választmányi tagja. Jeleskedett lótenyésztésben, és akadályverseny-istállót is tartott fenn. 1900-ban egybekelt gróf Csáky Albin főispán, vallás- és közoktatásügyi miniszter lányával, Mária grófnővel

A pusztakengyeli és nagykúriai birtokokat apja 1901-es halála után ő örökölte. Ezután egyre több időt töltött a gazdálkodással, főleg miután felesége 1912-ben elhunyt. A báró 1923-ban követte nejét, és az uradalom gondjai egyetlen leányára, Annára szálltak.

A fiatalabbik fivér 1869-ben született. Harkányi Béla, aki a fenti fotón látható, iskoláit szintén a kegyesrendieknél kezdte, majd a Budapesti Tudományegyetemen és a Műegyetemen, ezután pedig a lipcsei és a strasszburgi egyetemeken folytatta. Ezután tanulmányi utat tett Amerikába. 1896-ban szerezte meg a bölcsészetdoktori oklevelet, majd egzakt természettudományokkal, főképp asztrofizikával foglalkozott. Sohasem vonzotta a gazdálkodás tudománya, mint a család többi tagját.

1899–1902-ig az ógyallai asztrofizikai obszervatóriumban, mint obszervátor állt alkalmazásban.

1907-től a fővárosi Királyi Magyar Tudomány Egyetemen az asztrofotométria magántanára.

Tagja volt az országgyűlés főrendi házának. Szakirodalmi munkássága jelentős. Kiadott munkái például: A sarkmagasság változások meghatározásai és ennek magyarázata (Bp.1896), Adalékok a csillagászat elméletének fejlődéséhez (Bp.1922).

Béla 1932-ben hunyt el Budapesten, síremléke a Fiumei úti temető 29-es parcellájában áll.

És akkor lássuk a pusztakengyeli birtok történetét!

Szerző: Csibrány István

További részek: 1. rész, 3. rész.